1.rész-Találkozás

 Sziasztok! Szeretném megköszönni a több mint 100 oldalmegjelenítést, ami fantasztikus hiszen még csak a prológus van fent. Másodszor szombaton nem tudom megírni és felrakni a részt aminek a nyaralásom az oka, ezért itt az első rész! Remélem tetszik :) 

xx Mina xx

Hazaérve, azonnal levetem magamat a székre és tanulni kezdek. Már vagy 2 órája ülök a biológia könyv felett. Bevallom, néha meg enni és inni is elfelejtek, de nem azért dolgozom ennyit, hogy ne nyújtsam a legtöbbet. Ha már a munkáról van szó, lassan indulnom kell. Gondosan teszem a könyvet a helyére, nehogy elkeveredjen. Hevesen indulok el a házamtól három sarokra lévő épülethez, ahol kikapom a takarításra váró címeket. Belépek az óriási helyiségbe, majd unottan rángatom elő a belépő kártyát, ami bizonyítja, hogy tényleg itt dolgozom. Sosem értettem minek ekkora felhajtás, hisz ez csak egy nyamvadt takarítócég! Odalépek a recepciós pulthoz, majd köszönök a Teresanak.

-Lina! Ma egészen különleges címet kaptál!-néz rám Teresa, mire én elmosolyodom.

-Várj, kitalálom! Egy idős bácsi, vagy néni, netalántán a szülők túl lusták elpakolni a gyerekük után?!-nevettem fel hitetlenül.

-Nem, nem! Egy luxus villába mentek Jennyvel!-vigyorgott. Meglepve várom, hogy átnyújtsa a cetlit, amin a cím van.  Elindulok a parkoló felé, ahol a tisztítószerekkel parkoló autó és Jenny már biztosan vár. A kocsiban halkan üdvözlöm a 30-as éveiben járó vörös nőt, aki unottan visszaköszön. Miért ilyen bunkó mindenki? Fél óra csendes út után végre odaérünk. Kipattanok a kocsiból, és a csomagtartó felé veszem az irányt. Minél hamarabb végezni szeretnék, még van egy kis tanulnivalóm. Az ajtó felé indulok, majd hangosan kopogok hármat.  Türelmetlenül kopogok még egyet, ameddig egy barna hajú, barna szemű srác ki nem nyitja az ajtót. Illedelmesen rámosolygok majd beszédre nyitom a számat, de megelőz.

-Szia! Te biztosan takarítani jöttél, kérlek  ne ájulj el és ne sikíts, szét megy a fejem. -hadarta el.  Nem értem, miért ájulnék el? És miért sikítanék? Elmélkedésem végéhez érve, beléptem a házba és leesett az állam. A disznóól ehhez képest semmi. Széttört üvegdarabok a padlón, megrágott kaja maradékok a szőnyegen és az asztalon, ruhák szétdobálva.  Az egész ház bűzlött a bagótól. Ha tehetném, most azonnal sarkon fordulnék és elhagynám ezt a szemétdombot. Jenny mellém lépett és megszólalt.

-Tudom… Kezdjünk neki.-sóhajtott. Elvállalom a nappalit, az egyik fürdőszobát, a konyhát és az egyik hálószobát, a többi pedig Jennire vár. A fürdővel kezdek, az talán nem annyira vészes. Tévedtem. Ahogy beléptem egy szöszi srác éppen rókázott. Annyira gusztustalan volt, hogy megfordult a fejemben, hogy arrébb lököm és én is hányok, aztán ketten szenvedünk sztereóban.  Erőt veszek magamon és elindulok a nappali felé. Először összeszedem a maradékokat majd az üvegeket és egy zsákba teszem. Sikeresen elvágom a kezem. Berohanok a konyhába, megnyitom a csapot és a hideg víz alá rakom a vérző kezem. A vérzés nem akar csillapodni, sőt egyre jobban ömlik.Felsietek a fürdőszobába, hátha találok valami ragtapasz féleséget. Az egyik szekrényben találok párat de addigra a sebemből csöpög a vér, ezért lehajolok a fürdőkádhoz és leöblítem. Felugrok, amint egy durva érintést veszek észre a fenekemen. Azonnal fordulok meg és úgy arcon vágom az érintés tulajdonosát, ahogy csak bírom.

-Áucs. Beléd meg mi ütött?-nevetett.

-Nem. Beléd mi ütött?!

-Jajj ugyan már. Zayn vagyok!-kacsintott majd elindult felém. Gyorsan lököm el magamtól, majd elindulok nem törődve a sebemmel. Mégis mit képzel magáról?!